Egy hét hamar elmegy, főleg, ha olyan helyen vagyunk, ahová szívesen jár az ember. Ilyen Erdély. :) Lenyűgöző táj, friss levegő és szeretetremélltó emberek. Persze voltak néhol némi fennakadások, mert mindenhol előfordulnak, de ezeket el kell nyomni, mert akkor csak a jó érzések maradnak. Sok élménnyel gazdagodtam, hoztunk is haza emlékeket, amiket a barátaimmal is meg fogok osztani. Ami 7 pecsétes titok, így megosztom mindenkivel:

1. Marosvásárhelyen betértünk egy cukrászdába. Jankával szemezgettük a sütiket - nem volt sok, de jól néztek ki. Megállapodtunk egynél. Péter kérdezi, hogy mit kérünk. Janka határozottan megmondta:
- Édesapám, én egy puncit kérek.
Először nyilván nem vette a lapot, majd visszanézett kitágult szemekkel: MICSODÁT??!!!!
Egy kókuszos sütinet "Punci" nevet adtak. Péter elvörösödött, de leesett neki, hogy az puncsot jelent, szóval... Így járt Janka, megevett egy "Puncit". :D
2. Hazafelé majdnem 2 óráig játszottam Jankával szóláncot. Kiemrítettük a szótárak szókészletét, a 'ly'-betűs szavak már nehezebben mentek.
- ly-vel kell mondanod. - szóltam sógornőmnek.
- juh! Jajj az 'j'. Elfogadod?
- Háát... Na jó, elfogadom. Akkor legyen harkály! :D
Kitaláltunk már lyukasztógép-szerelőt, lyukasztóellenőrt, lyukszakértőt, stb. :)
A programok színesek voltak, találkoztunk papokkal és templomaikkal, ahogy Betti jósolta. De azért jó volt nagyon!

Hazajöttünk ma este, és látom, hogy a lakás gyakorlatilag romokban van. :) A takarítás megvárt. Dehát ez mindig így volt és így is lesz...
Ma ünnepeltük Zsóka születésnapját. ^^ Délelőtt elmentünk a kicsikkel "tortát" venni. Összeválogattunk 3 féle tortaszeletet, így kijött egy tortányi. :) Szerencsére mind anyósom kedvence, szóval büszke voltam magunkra. Hurrá!

Remélem, ki tudom magam pihenni... :/ Holnap sok munka vár rám...

place: Eger
mood: álmos
drink: őszibarack gyümilé